- Évszákváltó hidágfront - motyogta maga elé Reisz András, mikor ágyában feltápászkodott és lábát bedugta egy bolyhos mamuszba.
Haja kócosan meredezett, szemüvegét nem találta. CsÃkos, szatén pizsamakabátja a földön hevert, Ãgy láthatóvá váltak szálkás izmai és a pár hete elkészült visykárolyos tetoválása, ami teljes mellkasát beborÃtotta.
- Erős lász a szél és több hályen várható eső, záporeső, hályenként zivatar - gondolta és hunyorogva szemüvege után matatott az éjjeliszekrényen.
Nem találta. Halkan nyögve felállt.
- A hidágfront erÅ‘sen megtárháli a szárvezetünket - ásÃtotta. Csoszogva elindult a WC felé, de a válla felett még egy pillantást vetett az ágyon heverÅ‘ Pártai Luciára.
- Vége a nyárnak!- szólt türelmetlenül és eltűnt az előszobában.